A TRADICIONÁLIS KARATE ALAPELVEI

   A Tradicionális Karate szép, ősi módja a fegyvertelen önvédelemnek. A teljes test használatán alapul, a légzés-izom feszítésének-lazításának összehangolásán. Mivel összehangolt harmonikus mozgásról van szó kevésbé hangsúlyos az izmok szeparált erősítése. Az alkalmazásban a stratégia és az időzítés összefonódik a tiszta elmével és lelki erővel (spirit). Megtanuljuk érzékelni és követni az ellenfelet, kontrollálni, s így kihasználni a gyengeségeit, visszafordítani a támadásait.

   A karate gyakorlásakor a szellem és a test szétválaszthatatlanok, ezeknek egymással harmonizálni kell. A tradicionális karate eszközkészletének pontos ismerete mellett az ellenfél nagysága, mérete elveszíti fontosságát. A karatét bárki elsajátíthatja életkortól és fizikai adottságoktól függetlenül. A karate gyakorlatainak tudatos gyakorlás a fizikai kondicionálás minden aspektusát tartalmazza: izmok erősítése, rugalmasság növelése, gyorsaság növelése, koordináció készség javítása, a szív erősítése.

   A Tradicionális Karate harcművészet, ami független az izomerőtől katánál és kumitenél egyaránt. Ez az izomerő feladásának és a forma tökéletesítésének művészete, de fel kell adnunk a formát is, a forma szabadságáért. Ezeken kívül fel kell adnunk az egónkat, hogy érezzük az ellenfelet, tehát a szellemnek függetlennek kell lennie. A kontroll feladásával mindent szabadon tudunk uralni. Nehéz ezt a koncepciót elfogadni, mert mindenki keményen akar ütni, mégis azt kérjük, hogy engedd el a kezeid és a lábaid!

   Mindenki győzni akar az edzéseken, s ennek ellenére azt hallja, hogy hagyj fel a győzelemmel és hagyj fel önmagaddal is! Add fel az akaratot, s gondolj a mozgásra! A gyakorlásért magáért gyakorolj! Egy mozdulat végrehajtásakor nem a győzelemre kell gondolnunk "nyerünk vagy vesztünk, csak Isten tudja" - szokta mondani Sensei Nishiyama.

    A megelőzésről Sensei Nishiyama azt tanítja "ne gondolj az ellenfeledre, és ne gondolj magadra sem, a szemed szándék nélkül finoman tekintsen, a szellem erős legyen, és a figyelmed a saját lábadon legyen". Mindez azt jelenti, hogy az elme nem áll egy helyben nem koncentrál és nem erőlködik, hanem természetes és nyitott.